Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy átlátszófülű elefánt, meg egy elefántforma egér. Ezek ketten barátságot kötöttek a távoli Afrikában. Házat építettek maguknak, és beköltöztek. Az elefántnak ácsoltak egy nagy ágyat, az egérnek eszkábáltak egy kicsikét. Mellé ügyesen éjjeliszekrényt szerkesztettek, arra tették a rádiót.
Bekapcsolja egyszer az egér a rádiót, s az valami hóesésről beszél.
– Mi az a hóesés, elefánt?
– A hóesés egy olyan esés, amikor nem ütöd meg magadat.
Ezen elgondolkoztak. Végül azt mondta az egér:
– Szerintem a HÓESÉS egy olyan kiírás, aminek a végéről hiányzik valami. HÓES ÉS TÁRSA, vagy valami ilyesmire gondolok.
– Menjünk oda és nézzük meg!
Újból bekapcsolták a rádiót, és meghallgatták, hogy a hóesés Magyarországon van.
Elindultak Magyarországra. Közben nagyon figyeltek, hogy el ne menjenek a HÓES ÉS TÁRSA kiírás mellett.
Ahogy így bandukoltak, szembetalálkoztak egy másik elefánttal, egy kékkel.
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere velünk te is!
– Van Magyarországon szempillagöndörítő? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, miért ne lenne szempillagöndörítő? Gyere nyugodtan!
Most már hárman voltak. Mentek, mendegéltek, egyszercsak szembetalálkoztak egy oroszlánnal:
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere te is!
– Van Magyarországon fogszabályozó? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, van szempillagöndörítő, miért ne lenne fogszabályozó? Gyere te is!
Most már négyen voltak. Ahogy baktattak, odatotyogott hozzájuk egy kacsa:
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere te is!
– Van Magyarországon balettiskola? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, van szempillagöndörítő, van fogszabályozó, miért ne lenne balettiskola? Gyere te is!
Most már öten voltak. Mentek, mendegéltek hét országon, hét tengeren, hét szirten át, s akkor megpillantottak egy mosolygó asszonyt.
– Köszöntünk, szép tündér! – mondták neki, de az asszony nevetett:
– Nem tündér vagyok én, hanem Tihanyi Áron édesanyja! Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra!
– Akkor éppen jó helyen jártok, mert ez itt Magyarország.
– És hol van kiírva, hogy HÓES ÉS?
– Miért kellene kiírni, hiszen anélkül is látjuk!
Körülnézett az elefánt, az egér, a másik elefánt – a kék –, az oroszlán, meg a kacsa. Hát, abban a minutumban hófehér pihetenger kezdett hullongani az égből.
– Tudjátok, mi a hóesés? – kérdezte Tihanyi Áron édesanyja. Körbemutatott:
– A hóesés: vigasztalás. A hóesés: jutalom. A hóesés: simogatás.
Nézett, hallgatott, és bólogatott az öt vándor.
Egyszercsak megszólalt a kacsa:
– Itt balettiskola is van?
– Van bizony! – bólintott Tihanyi Áron édesanyja.
– És fogszabályozó? – kérdezet az oroszlán.
– És szempillagöndörítő? – nézett a másik elefánt, a kék.
– Az is van, csak gyertek! – intett Tihanyi Áron édesanyja.
Elkísérte az öt vándort a balettiskolába, ahol a kacsa megtanult tipegni. Onnan eltipegtek a fogszabályozóhoz, és az oroszlán kapott egy csinos fogszabályozót. Végül megkeresték a szempillagöndörítőt, aki úgy kigöndörítette a kék elefánt szempilláját, hogy többé nem is egyenesedett vissza.
– Ez igen! – bólogatott az átlátszófülű elefánt, meg az elefántforma kisegér. – Ezért érdemes volt idejönni! Most szépen hazamegyünk, ágybabújunk, bekapcsoljuk a rádiót, és ha azt halljuk, hogy Magyarországon esik a hó, akkor már tudjuk, hogy az mit jelent.
Azzal elbúcsúztak a többiektől, békésen hazaballagtak, és azontúl mindig tudták, hogy mi az a hóesés.
Bekapcsolja egyszer az egér a rádiót, s az valami hóesésről beszél.
– Mi az a hóesés, elefánt?
– A hóesés egy olyan esés, amikor nem ütöd meg magadat.
Ezen elgondolkoztak. Végül azt mondta az egér:
– Szerintem a HÓESÉS egy olyan kiírás, aminek a végéről hiányzik valami. HÓES ÉS TÁRSA, vagy valami ilyesmire gondolok.
– Menjünk oda és nézzük meg!
Újból bekapcsolták a rádiót, és meghallgatták, hogy a hóesés Magyarországon van.
Elindultak Magyarországra. Közben nagyon figyeltek, hogy el ne menjenek a HÓES ÉS TÁRSA kiírás mellett.
Ahogy így bandukoltak, szembetalálkoztak egy másik elefánttal, egy kékkel.
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere velünk te is!
– Van Magyarországon szempillagöndörítő? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, miért ne lenne szempillagöndörítő? Gyere nyugodtan!
Most már hárman voltak. Mentek, mendegéltek, egyszercsak szembetalálkoztak egy oroszlánnal:
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere te is!
– Van Magyarországon fogszabályozó? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, van szempillagöndörítő, miért ne lenne fogszabályozó? Gyere te is!
Most már négyen voltak. Ahogy baktattak, odatotyogott hozzájuk egy kacsa:
– Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra, gyere te is!
– Van Magyarországon balettiskola? Mert nekem arra van szükségem!
– Ahol van hóesés, van szempillagöndörítő, van fogszabályozó, miért ne lenne balettiskola? Gyere te is!
Most már öten voltak. Mentek, mendegéltek hét országon, hét tengeren, hét szirten át, s akkor megpillantottak egy mosolygó asszonyt.
– Köszöntünk, szép tündér! – mondták neki, de az asszony nevetett:
– Nem tündér vagyok én, hanem Tihanyi Áron édesanyja! Hát ti mi járatban vagytok?
– Megyünk Magyarországra!
– Akkor éppen jó helyen jártok, mert ez itt Magyarország.
– És hol van kiírva, hogy HÓES ÉS?
– Miért kellene kiírni, hiszen anélkül is látjuk!
Körülnézett az elefánt, az egér, a másik elefánt – a kék –, az oroszlán, meg a kacsa. Hát, abban a minutumban hófehér pihetenger kezdett hullongani az égből.
– Tudjátok, mi a hóesés? – kérdezte Tihanyi Áron édesanyja. Körbemutatott:
– A hóesés: vigasztalás. A hóesés: jutalom. A hóesés: simogatás.
Nézett, hallgatott, és bólogatott az öt vándor.
Egyszercsak megszólalt a kacsa:
– Itt balettiskola is van?
– Van bizony! – bólintott Tihanyi Áron édesanyja.
– És fogszabályozó? – kérdezet az oroszlán.
– És szempillagöndörítő? – nézett a másik elefánt, a kék.
– Az is van, csak gyertek! – intett Tihanyi Áron édesanyja.
Elkísérte az öt vándort a balettiskolába, ahol a kacsa megtanult tipegni. Onnan eltipegtek a fogszabályozóhoz, és az oroszlán kapott egy csinos fogszabályozót. Végül megkeresték a szempillagöndörítőt, aki úgy kigöndörítette a kék elefánt szempilláját, hogy többé nem is egyenesedett vissza.
– Ez igen! – bólogatott az átlátszófülű elefánt, meg az elefántforma kisegér. – Ezért érdemes volt idejönni! Most szépen hazamegyünk, ágybabújunk, bekapcsoljuk a rádiót, és ha azt halljuk, hogy Magyarországon esik a hó, akkor már tudjuk, hogy az mit jelent.
Azzal elbúcsúztak a többiektől, békésen hazaballagtak, és azontúl mindig tudták, hogy mi az a hóesés.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése